Bejelentés


JAWA-sokk tuning oldala Nincs lehetetlen

Ingyenes Angol online nyelvtanfolyam kezdőknek és újrakezdőknek. Ráadásul most megkapod ajándékba A Hatékony Angol Tanulás Titkai tanulmányom.








A gyújtórendszerekről általában

Az Otto-motorok égésterében az üzemanyag-levegő keveréket elektromos energia által létrehozott ívkisülés (szikra) gyújtja meg. A gyújtó berendezés feladata az, hogy az ívkisülés megindításához szükséges feszültséget létrehozza és a helyes időpontban a gyújtógyertyára jutassa. A jelenleg használatos rendszerek a gyújtáshoz szükséges energiát egy energia tárolóból nyerik, ami lehet tekercs (mágneses mező formájában tárolt energia) vagy kondenzátor (elektromos mező formájában tárolt energia). Az energiatároló típusától függően tekercs gyújtásról vagy kondenzátor gyújtásról beszélünk. Az ívkisülés megindításához szükséges nagy feszültséget (jellemzően 15-25000 V) mindkét esetben transzformátor segítségével hozzuk létre. Az ívkisülést, azaz a gyújtórendszer vezérlését a motorral működtetett megszakító érintkezők vagy más úton előállított impulzusok indítják meg.
-A hagyományos, klasszikus, tekercs gyújtás estében a vezérlést a gyújtó transzformátor primer körében folyó viszonylag nagy, áram (néhány Amper), a megszakító általi ki-be kapcsolásával valósítják meg egy alkatrészre, a megszakító, bízva a vezérlés és a teljesítmény kapcsolás funkcióját.
-A klasszikus tekercsgyújtás elvi felépítése az 1 ábrán látható ahol az áramforrás lehet az akkumulátor vagy a lendkerék mágneses rendszer tekercse. A primer és szekunder kör fontosabb jelalakjait a 2 ábrán mutatja. A megszakító érintkezők zárásával a primer áram, az L1 önindukciójának következtében, csak fokozatosan növekszik a tápfeszültség és az L1 tekercs ohmikus ellenállása által meghatározott étékre. Vagyis rövid (néhány ms) bekapcsolási idők esetében a primer tekercs árama függ a bekapcsolási időtől, más szóval a fordulatszám növekedésével a gyújtótranszformátorban elraktározott mágneses energia csökken. A megszakító érintkezők nyitásával a primer áram megszakad és a gyújtótranszformátor mágneses mezeje összeomlik. A gyorsan csökkenő mágneses mező a gyújtótranszformátor mindkét tekercsében (L1;L2) feszültséget indukál melynek nagysága a nyitáskor meglévő mágneses mező erősségétől (primer áram), az összeomlás sebességétől és a tekercs(ek) menetszámától függ. A szekunder feszültség egy bizonyos értékénél (gyújtófeszültség) a gyújtógyertya elektródái közt megindul az ívkisülés melynek árama a szekunder kör feszültségét az ívfeszültség-re csökkenti. Az ívfeszültség közel állandó addig amíg megfelelő mennyiségű tárolt energia áll rendelkezésre, majd a szekunder feszültség az ív fenntartásához szükséges érték alá csökken és az ív kialszik. Az ívkisülés átlagos időtartama klasszikus tekercsgyújtásnál kb. 1,4 ms. A klasszikus tekercsgyújtás előnye az egyszerű, olcsó felépítés ami sajnos számos gyengeséget hordoz magban melyek fő forrása a megszakító. A teljesség igénye nélkül ezek a következők: Mint már említettem a fordulatszám növekedésével a gyújtótranszformátorban elraktározott mágneses energia csökken, a jelenséget súlyosbítja az, hogy a megszakító gyors zárásakor a nagy sebességgel egymásnak ütköző érintkezők pattognak tovább csökkentve a bekapcsolás időt. A megszakítás pillanatában az érintkezők közt létrejövő ív (szikra), melyet a C kondenzátor hivatott csökkenteni, azt eredményezi, hogy a gyújtótranszformátor primer árama nem csökken elég gyorsan csökkentve a szekunder, gyújtó, fezültséget. Az aránylag nagy primer áram, néhány Amper, gyors ki-be kapcsolgatásával fellépő folyamatos szikrázás, (3000 ford/min-nél 50 ki-be kapcsolás másodpercenként), fokozatosan „felemészti” a legjobb minőségű érintkezőket is. A megszakító mechanikus kopása ill. elektromos eróziója azt eredményezi, hogy a beállított megszakítási, gyújtási, pillanat idővel megváltozik ami gyakori után állítást tesz szükségessé. A fenti hiányosságok javítására jött létre a
-Tranzisztoros tekercsgyújtás melynek felépítését a 3 ábrán szemlélteti. A vázlatból jól látható, hogy a klasszikus tekercsgyújtás legproblémásabb részét, a megszakítót, helyettesíti az elektronika, amely három fő részből tevődik össze. – A jeladó végzi a gyújtórendszer vezérlését, működése valamilyen fizikai hatáson alapszik. A működés elve szerint lehet, a teljesség igénye nélkül, mechanikus kapcsoló (megtartva a klasszikus megszakítót), induktív, vivőfrekvenciás rendszerű, optikai, mágneses (Hall), stb. impulzus generátor. Anélkül, hogy az ideális jeladóval szemben támasztott követelményekről beszélnénk nyugodtan kijelenthető, és ez igaz a többi részegységre is, hogy nincs és nem is lesz tökéletes megoldás, vagyis a jeladó (és a többi áramkörök) kiválasztása műszaki, gazdasági, divat stb. szempontok figyelembe vételével létrejövő kompromisszum. – A jel formáló áramkör feladata kettős. Elsősorban a jeladó kimeneti jelét a kapcsoló teljesítmény tranzisztor meghajtásához szükséges jellé kell alakítania, másodsorban meg kell akadályoznia a, főként gépjármű elektromos rendszerből származó „zaj” által létrehozott, hamis vezérlő jelek létrejöttét. –A teljesítmény kapcsoló tranzisztor, jellemzően bipoláris vagy MOS Fet, feladata a gyújtótranszformátor primer tekercsének ki-be kapcsolása. A tranzisztoros tekercsgyújtás főbb előnyei a hagyományossal szemben, nem feltétlenül fontossági sorrendben:
- A tranzisztor jobb kapcsolási tulajdonságaiból adódó nagyobb, szekunder feszültség és nagyobb gyújtás energia, nagyobb fordulatszámokon is biztosabb gyújtás.
– A kopó mechanikus alkatrészek hiányából adódóan után állítást nem igényel. – Megbízhatósága üzembiztonsága lényegesen jobb, gyakran „túléli” magát a járművet. Hátrányai:
- A „beruházási” költsége magasabb mint a hagyományos megszakítóé. (Arra vonatkozó számítást, hogy egy átlagos „szocimotor” esetében milyen futásteljesítmény után térül meg a beruházás, nem végezem.)
- Ha a jó üzembiztonság ellenére meghibásodik az „árok szélén ülve” nem javítható.
-A kondenzátor kisüléses gyújtás esetében, mint már említettem az energia tárolása elektromos mező formájában egy kondenzátorban történik. A kondenzátor kisüléses, más néven tirisztoros vagy CDI, gyújtás elvi kapcsolását a 4 ábrán szemlélteti. Működése a következő: a nagyfeszültségű áramforrás 250-400 Volt feszültségre tölti fel a C energia tároló kondenzátort. A jeladó által kiválasztott megfelelő pillanatban a Th tirisztor vezetővé válik és a kondenzátort a gyújtó transzformátor LP primer tekercsén keresztül kisüti amelyben nagyon gyorsan növekedő rövid nagy áramú impulzus jön létre. Ez a „tűszerű” áram lökés az LSZ szekunder tekercsben létrehozza a gyújtáshoz szükséges 25-40 kVos feszültséget. A nagyfeszültségű C energia tároló kondenzátor töltése alapvetően két módszerrel történik, megfelelően méretezett generátor tekercs vagy akkumulátor gyújtás esetén feszültség növelő inverter segítségével. A rendszer előnyeiről ugyanaz mondható el mint a tranzisztoros tekercs gyújtás esetében azzal a kiegészítéssel, hogy a szikra energiája tovább növelhető. A „szoci nagymotorok” többsége eredetileg akkumulátor gyújtású tehát az utólagos átépítéshez az áramkörnek mindenképpen tartalmaznia kell egy 6(12)-350 V-os invertert. Ez az inverter képezi a rendszer fő hátrányát ugyanis egy aránylag bonyolult, nehezen kézben tartható, meghibásodásra hajlamos kapcsolásról van szó, a többit a tranzisztoros tekercsgyújtásnál már említettem. A fentiekből adódóan az megbízhatóságság - teljesítmény – költség szempontokat figyelembe véve döntöttem a tranzisztoros tekercs gyújtás elkészítése mellett. Tovább a Tranzisztoros gyújtás-ra Vissza a Főoldalra

 



Üzenetküldés
Esetleges kérdését küldje el itt!

E-mail címed:
Szöveg:











Ingyenes honlapkészítő
Profi, üzleti honlapkészítő
Hirdetés   10
Végre értem amit angolul mondanak nekem, és megértik amit mondok.

KÖSZÖNÖM NOÉMI!